Az akácvirágzás befolyásolóiról

Az akácvirágzás befolyásolóiról

MÉHÉSZET magazin 1956. Április IV. évfolyam 4. számából idézünk fel egy cikket Örsy Attila Budapesti méhész tollából

„Méhészkedésünk alapja, az akác a meleg mérsékelt száraz földi éghajlat fája. Szüksége van azonban évente 600-900 órán át 5-6 C° alatti hőmérsékletre is, hogy tavaszi fejlődése teljes mértékben megindulhasson. Ahol nem elégül ki ez az igénye, vagy ahol több meleget kap, nem honos.

Magyarországhoz nem egészen három százados múlt köti, mégis legjellegzetesebb fáink közé tartozik. Méhészeti értéke fölbecsülhetetlen. Kihasználását azonban erősen befolyásolja a virágzás kezdetének ingadozása. Ha a meleg adriai légáramlatok langyos esőt hoznak, akkor alföldi akácosainkban május első felében várható a virágzás. De, ha a hűvös, esős óceáni szelek uralkodnak, az akácvirágzás május második felére, vagy végére marad.

A Budapesttől délre húzódó alföldi akác följegyzéseim szerint 1948-ban május 8-án, 1949-ben május 6-án, 1950-ben május 14-én kezdett virágozni. 1951-ben az első gyűjtő nap május 20-án volt. 1952-ben az akác korán: május 5-én virágzott, együtt nyílt az orgonával. 1953-ban május eleje hűvös, szeles volt. Az első gyűjtő nap mégis május 18, 1954-ben csak május 30-án bontakozott ki teljes pompájában egykilós napi hordással. 1955-ben hűvös volt a tavasz, a virágzás első napja május 25. Az előző 7 évben az alföldi akác virágzása folyamatos és egyenletes volt. A virágzásnak pontosan kilencedik napján indultam tovább hegyi akácra. 1955-ben azonban az akácvirágzás május 25-től június 7-ig, tehát 14 napig tartott, a végén
4-5 komoly gyűjtő nappal. Nyolc évből tehát három akácvirágzás május első felére, egy a közepére, négy második felére esett.

Nyilvánvaló, hogy a virágzás idejének, nagy ingadozásainak döntő tényezője a távolabbi nagytéri hatások változékonysága. De vajon miben nyilvánulnak a helyi, talajhoz közeli kis légterek (,.mikroklímák”) hatásai?
Ismeretes, hogy a falvak és városok akácos utcasorai általában 4-5, de legkésőbb 6 nap alatt el virágzanak. A méhészetre tehát az erdő a döntő általában 8-14 napos virágzásával.

A talajhoz közeli kis légterek részben siettetik, részben fékezik a nagytéri hatásokat. A szabadtéri hőmérséklet más az erdő fölött, más a lombkorona szintjén, a lombozatban, a fák törzsének légterében: a „törzsállományban”. De eltér magában az erdő talajában is a szabadtér csupasz talajának hőmérsékletéhez képest. Az erdő akkor kezdi környezete éghajlatát befolyásolni, amikor lombosodni kezd. A mi akácosaink nem olyan sűrűk, mint más erdeink. Lombsátoruk lazább, mégis a hő, fény, nedvesség és besugárzás a szabad tértől eltérően érvényesül. A különböző korú és sűrűségű erdők tehát
más-más ideig virágoznak. A zárt, magas szálerdők állomány- éghajlata egyenletesebb, mint a szabad téré. A nagy hőingadozások itt is kiegyenlítődnek. Széltől védett, levegője nedvesebb, harmat, dér képződése bőséges. Az erdők északi szegélye csak reggel és este felé kap több napsugarat. Jelentékeny árnyékos csík keletkezik, melynek hűvös levegője, komolyan késlelteti a virágzást
Itt nem csak a melegedés kisebb, hanem a párolgás is.

Zárt erdőben lassúbb és egyenletesebb a növényzet vízgazdálkodása. A fiatal ritkás erő majdnem nyílt, légrétege hamarabb fölmelegszik, ezért néhány nappal korábban kezd virágozni a kifejlett erdőnél. A vegyes akácerdő megjavítja a nektár gyűjtés lehetőségét, meghosszabbítja a gyűjtést. A még lombtalan akácerdőben szabad ugyan a napsugár és meleg útja, de a fejlett aljnövényzet jelenléte komolyan közreműködik a talaj nedvességének tárolásában. Megesik, hogy alacsony, másfél-három méter magas sarjerdőink később virágoznak magasabb és fejlettebb társaiknál. Oka lehet ennek a hűvös talajszint közelsége a megrekedt légtavak, fagyzugok, s magasabban virágzó lombozat zárt felszínével ellentétben. Viszont ezeket az alacsony erdőket érheti leghamarább a lefagyás veszélye.

A csapadékról is meg kell emlékeznem. A földrajztudomány nem annyira annak a hatásnak szentel nagy figyelmet, mellyel az erdő a lehulló csapadékot (esőt) befolyásolja, hanem annak, mellyel a helyben keletkező csapadékot: a harmatot, dért, ködöt, zúzmarát fokozza. Az erdős területek jóval több csapadékhoz jutnak, mint az erdő nélküliek. Éjjel a hideg levélre a koronatérben harmat rakódik, és gyakran szitáló csapadékként hull alá. A hó is hosszabb ideig marad meg az erdőben. Egyenletesen olvad, nedvessége jól tárolódik. Az erdő igen takarékosan tud bánni ezzel a felhalmozódott víztöbblettel.

A lombsátor megfékezi a légáramlatokat. Széltől védi az erdőn kívüli területet is. Ennek a szélmentes szegélynek a szélessége a szél sebessége szerint a fa magasságának 10-30-szorosa lehet. A széltől védett terület páratartalma jóval tovább magas marad. Döntő jelentőségű tehát a méz termelésre, hogy a kaptárakat erdőben rakják le. A széltől védettség egyenletes hordást biztosít. Ugyanez tapasztalható az erdőfoltokkal tarkított buckás alföldi területek szélárnyékos oldalain is. Alföldünk alacsonyabb, 110 m tenger feletti magasságot meg nem haladó tájain majdnem egyszerre nyílik az akác. Ide tartoznak a Budapesttől délre levő valamivel magasabb homokhátságok akácosai is. A nyírségi akác magasabban van, ezért valamivel később virít.

Északra haladva már döntő a tengerszint fölötti magasság növekedése és az árnyékos északi, északkeleti fekvés. Általában az alacsony tájak fakóhomokos talaját tartjuk mézelésre legjobbnak, bár kedvező időben a hegyi akác is kitűnően mézel.

Domborzati viszonyaink egyenletes virágzáskor három akácvirágzás kihasználását is biztosítják, de ez ritka. Délről északra haladva három virágzási övezetről lehet szó. Az első Dél-Pest és Bács-Kiskún megye akácosai. A második Észak-Pest és Dél-Nógrád, a harmadik pedig Karancs, Somoskőújfalu, Zagyvaróna, Istenmezeje határsáv vonalának magasabb vidékén elterülő akác- erdei. Dunántúl az akác virágzásának idejében két komoly lépcső van. Egyik a fehérmegyei, kisalföldi, sárközi, ormánsági síkság, a másik pedig a Bakony magasabb fekvésű területe. Ez utóbbi kihasználása nógrádi akácosokéhoz képest korlátozottabb. A közvetlenebb óceáni hatás folytán ugyanis a Bakony magasabb területein május végén és június elején rendszerint huzamosan esik az eső.

Örsy Attila
Budapest.

Leave A Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük